Vártörténet

A reneszánsz hangulatát idézi a Tolna megyei Ozora várkastélya, amelyet a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369–1426), ahogy Magyarországon nevezték, Ozorai Pipó építtetett.
 
Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipóként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen. 
 
Pipó otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett.
 
Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipó ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. 
 

A vár madártávlatból (BB Aerial Shots)
 
A várkastélyt Ozorai Pipó 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. A Pipó otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya. 1423-ra a vár már minden bizonnyal állt, mivel a krónikák szerint Pipó itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. Scolari 1418-ban ferences kolostort alapított Ozorán.
 
Pipó halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta. 
 

Remek célpont osztálykirándulásokhoz (forrás: www.kirandulastervezo.hu)
 
A vár első jelentős ostromára 1491-ben, Mátyás halála utáni anarchikus időkben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid időre. Vélhetően ezt követően, 1510-ben kezdődött meg reneszánsz stílusban történő átépítése, amely során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. A boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel. Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává. 
 
A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték. 
 

Ilyen lehetett egykoron Pipó vára (Látványrajz és 3D-grafika: Fodor Zsolt)
 
A 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal. 
 
Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították. 
 

A várkastélyt bemutató kisfilm (Forster Központ)
 
Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt a nagyközönség előtt, ahol többek között megtekinthető Pipó hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő. 
 
Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. Az emeleti termekben Ozorai Pipó életén keresztül elevenedik meg Zigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipó rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. A várkastélyban ezen kívül 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha kínál tartalmas időtöltést a látogatók számára. 

Információ

Nyitvatartás:
 
Hétfő: Zárva
Kedd: 10:00-18:00
Szerda: 10:00-18:00
csütörtök: 10:00-18:00
Péntek: 10:00-18:00
Szombat: 10:00-18:00
Vasárnap: 10:00-18:00
 
Pénztárzárás és utolsó csoport indulása 17:15.
 
2017. 06. 05-én (hétfőn) is nyitva tartunk 10:00-18:00-ig!
 
Belépőjegyek:
Felnőtt: 2000 Ft/fő
Kedvezményes: 1000 Ft/fő 
Családi: 4000 Ft
Fotójegy: 500 Ft
 
Elérhetőségek:
Ozorai Várkastély
7086 Ozora
Várhegy utca 1.
Telefon: +36 74 498 652